2017. december 15. péntek, Valér  
   
 
 
Keresés
 
Keresett szó:
Hírek, események
 
Novák Ferenc Tata 85
A Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Művészetek Palotájában lesz március 22-én 19 órakor alapítónknak Novák Ferenc, Tatának a 85. születésnapja alkalmából rendezett előadás. Jegyeket a Bihariban is és a Nemzeti Táncszínháznál is lehet kapni.
Képek
 
Szavazás
 
Milyen néptánccal kapcsolatos rendezvényen érezted a legjobban magad az utóbbi időben?
Minden alkalommal, amikor táncházban vagyok.
Valamelyik zenekar saját klubjában, táncházában.
A Mesterségek Ünnepén.
A Szezonnyitó táncházban.
Nem volt kiemelkedő esemény.
Már rég nem érzem jól magam ilyenen...
 

Névnapok

Névnapmagyarázatok szűkebb környezetünkből

"Szóljunk immár ... egynehány nevekről,
Mi nevünknek írás szerént való jedzéséről,
Hogy fejenként mi úgy éljünk, mit hallunk nevünkről ...

Vegyük azért mind jó néven Isten ajándékát,
Vagy fiat ád, vagy leánt, azért adjunk hálát,
Isten ajándékában mi ne tegyünk választást,
Iszonyú sok babonának mi ne adjunk szállást."

(Ilosvai Selymes Péter: Sokféle neveknek magyarázatja 1578)

Anna
 
Névnapok: február 19., június 2., június 13., július 1., július 26.
 
Bibliai női név. A héberben eredeti alakja Hanna, s azt jelenti: „kegyelem”, „Isten kegyelme”. Nagy népszerűsége s számos alakváltozata azzal magyarázható, hogy a Biblia szerint ő volt Mária anyja: névnapját a Szentszék csak a XVI. században tette kötelező ünneppé, de már előbb is nagy volt a kultusza.
 
Szent Anna a bányászok, a hajósok, az anyák, a házasság, az özvegyek és a szegények védőszentje.
 
Származékai: Hanna, Anikó, Anett, Anita
Becézett alakjai: Nusi, Nina, Ancsa, Panni, Naca, Náni, Janka
 
Híres Annák: Hajnal Anna költőnő; Adamis Anna dalszövegíró; Ausztriai Anna XIII. Lajos francia király felesége; Jókai Anna Kossuth-díjas író- és költőnő
 
 
Annamária
 
Névnapok: június 9., július 1.
 
Az Annamária az Anna és a Mária nevek összetétele, az idegen nyelvi változatok "visszalatinosítása" útján. A név jelentése „kegyelmezett”.
 
Becézett alakjai: Annamari, Pannus, Panka, Panni
 
Híres Annamáriák: Cseh Annamária modell, Detre Annamária színésznő, Prókai Annamária színésznő
 
Anita
 
Névnapok: június 2., július 26.
 
Az Anna női név és a spanyol Juanita (Johanna) becenév összetételéből ered.
 
Becézett alakjai: Ancsa, Panni, Ancsita
 
Híres Aniták: Görbitz Anita kézilabdázó (Nemzetközi Kézilabda Szövetségnél 2005 legjobb női játékosa), Kulcsár Anita kézilabdázó (2005-ben tragikus hirtelenséggel, autóbalesetben húnyt el. A Nemzetközi Kézilabda Szövetség posztumusz a 2004-es év legjobb női játékosának választotta), Anita Ekberg (Az édes élet és más Fellini filmek nemzetközi sztárja, svéd színésznő), Anita O'Day (amerikai jazzénekesnő)
 
 
Angéla
 
Névnapok: január 4., május 31., június 1., július 21.
 
Latin, görög eredetű név. Az Angéla névről nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az angyal szavunkkal azonos. Az egésznek az a szépséghibája, hogy a görög angelosz, illetve ennek latin megfelelője, az Angelus eredetileg hímnemű volt: Isten követei, hírnökei, angyalai eredetileg mind férfiak voltak (gondoljunk csak Madách tragédiájából az arkangyalokra) – s a férfiak csak udvariasságból engedték át ezt a nevet a hölgyeknek.
 
A régi nyelvben egyébként férfinévként élt nyelvünkben az Angelus, illetőleg az Angyalos, amely vezetéknévként még ma is él.
 
1967-ben 291-en kapták az Angéla nevet.
 
Becézett alakjai: Angi
 
Híres Angélák: Angela Bessett színésznő
 
 
Ágnes
 
Névnapok: január 21., január 28., március 6., június 8., november 16.
 
Ágnes a görög hagnosz (hagiosz) szóból ered, s jelentése: „szent, szemérmes, szűzies, tiszta, érintetlen”. A görög szó, illetve már név, a Hagnesz aztán átkerült – a szókezdő H nélkül – a latinba, s ott Agnesnak írták. Ezt az Agnest aztán hasonló hangzása folytán összefüggésbe hozták - sőt azonosították – a „bárány” jelentésű latin agnus szóval, s ezt a hangzáson túl jelentésbeli rokonságuk folytán is megtehették: gondoljunk csak az „Ártatlan, mint a ma született bárány.” szólásmondásra.
 
A Szentírásban még különb, fennköltebb jelentése, értelme is volt az agnusnak: az Agnus Dei – „Isten Báránya”, magát Jézust, az ártatlanul, büntetlenül föláldozott Messiást jelentette.
 
Az Ágnes névnapnak a népi időjóslásban is fontos szerepe van. Ágnes és Vince a naptárban nem véletlenül kerültek egymás mellé. A mondás szerint, „Ha Ágnes hideg: engesztel Vince, hogy teljék a pince!”
 
Ágnes ezen felül férjjövendölő, ún. „andrásoló nap” is. Emlékezzünk csak a férfineveket rejtő sokágú „András csillag”-ra, amelynek novemberben minden este letépkedték egy-egy ágát a lányok, hogy a megmaradó, majd András napján - november utolsó éjszakáján – megmondja, ki lesz a jövendőbelije.
 
Igen népszerű név, egy 1967-es felmérés szerint 2313 lány kapta az Ágnes nevet.
 
Becézett alakjai: Ági, Ágika
 
Híres Ágnesek: Nemes Nagy Ágnes költőnő; Bálint Ágnes írónő; Agnes Gonxha Bojaxhio (Teréz anya), Heller Ágnes filozófus, Kovács Ágnes úszóbajnok, Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornász
 
 
 
Borbála
 
Névnapok: december 4.
 
A Borbála nem más, mint a Barbara megmagyarosodott alakja. A fejlődés a Barbára - Borbára - Borbála alakokkal ment végbe.
 
A görög név, voltaképp hangutánzó jellegű, gúnyolódó közszó volt: azokra az idegenekre alkalmazták – mintegy a számukra érthetetlen nyelvüket utánozva, kifigurázva – akiket nem értettek meg.
 
A december 4-i Borbála naphoz számos népszokás fűződik. Az ún. Borbála-ággal a lányok azt szerették volna megtudni, hogy ki lesz a jegyesük. Ha a Borbála napkor vízbe tett cseresznyeág kizöldült, az azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. Somogyvámoson kilencféle gyümölcsfaágat tesznek egy pohárba, egy-egy férfinevet aggatva rájuk, s karácsonyig minden róráté (adventi mise) után megöntözik. Amelyik ág először kihajt, az arra cérnázott név viselője lesz a kérőjük.
 
Becézett alakjai: Boriska, Borka, Bori
 
Híres Borbálák: Palotai Boris írónő; Szent Borbála a bányászok, tüzérek és tűzoltók védőszentje
 
Csilla
 
Névnapok: április 22., június 2., november 22.
 
A Csilla ízig-vérig magyar alkotás: Vörösmarty képzelete alkotta meg legvalószínűbb, hogy a csillog, illetve a csillag szavakból. Ezek pedig ősi, saját alkotású, ún. „belső keletkezésű” szavaink.
 
A szótárak tudnak arról is, hogy a „csilla” közszóként is él egyes nyelvjárásokban, s ott már korántsem olyan fenséges, „mennyei” a jelentése, mint a csillagból lett Csillának. A gyékény és a nád édeskés ízű hajtását jelenti, sőt egy bizonyos tengeri rákfajt is csillának nevez az állattan; ezek azonban más eredetűek: a növénynév a Scilla maritimia latin kifejezés scilla előtagjából, a ráknév pedig a cancer squilla utótagjából „magyarosodott” csillává.
 
Becézett alakjai: Csillus
 
Híres Csillák: Kapuy Csilla néptáncművésznő; Auth Csilla énekesnő; Szentpéteri Csilla zongorista
 
Fabióla
 
Névnapok: december 27.
 
Becézett alakjai: Fabó, Fabóka, Fabi
 
 
 
Gabriella
 
Névnapok: február 4., március 24., szeptember 29., december 12.
 
A héber eredetű Gábriel, Gábor női megfelelője. Jelentése: „az Isten embere”, „az Isten bajnoka”.
1967-ben 1671 kislány kapta ezt a nevet.
 
Becézett alakjai: Gabcsi, Gabika, Gabi
 
Híres Gabriellák: Gubás Gabriella színésznő; Gabriela Sabatini teniszezőnő; Lakatos Gabriella balett-táncos
 
Júlia
 
Névnapok: április 8., május 22., július 21.
 
Latin eredetű név, a Julius női változata: ez híres római nemzetség neve volt, legnevezetesebb tagja a hadvezér és császár Julius Caesar.
 
1967-ben 115 kislány kapta a Júlia nevet.
 
Becézett alakjai: Juli, Juliska, Julcsi
 
Híres Júliák: Szendrey Júlia költő, Petőfi Sándor felesége; Kudlik Júlia bemondónő; Básti Juli színésznő; Ferenczy Júlia festőművész; Sebestyén Júlia műkorcsolyázó
 
 
Kata
 
Névnapok: április 29., november 25.
 
Kata női név a Katalin becenevéből önállósult.
 
A Katalin hozzánk a németektől került Katharina alakban, oda viszont a görögből, ahol az Aeikatherine azt jelentette: „mindig tiszta”. Csakogy még ez sem a végső alak: a görögökhöz az egyiptomiaktól jutott, ahol eredetileg azt jelentette „korona”.
 
Középkori nagy népszerűségében közrejátszott alexandriai Szent Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst nyert meg a kereszténységnek, s amikor Maxentius császár kerékbe törette, a kínzóeszköz a legenda szerint darabokra hullott. Lefejezésekor pedig holttestét angyalok vitték a Sinai-hegyre, ahol tiszteletére kolostort építettek.
 
Álljon itt a Katák tiszteletére Csokonai Vitéz Mihály Kata-napi kedves köszöntője:
 
„Micsoda vígság van itt a majorba.
Miért a sövény is úszkál itt a borba…
„Hán bizony, hogy Kata napján megjelentek
Sok úri vendégek, menjenek be kentek.
Lájék-é, megőltünk tyúkot, ludat, kappant,
Bor is vót, de abba a mi szemünk koppant.”
Így szóllott a hajdú. Itt vagyunk, s ha Kata
Nem bánja, elmondjuk mindjárt adcommata…
Kár, hogy meg nem tudtuk elébb azt a napot,
Amelybe levegyük nála a kalapot.
Pedig Kata neve azt megérdemelné,
Hogy a kalendárjom veressel festené…
Éljen sok esztendőt gyönyörű napokkal
S vígadjon örökké fent az angyalokkal.”
 
(Csokonai Vitéz Mihály: Kata napra – részlet)
Becézett alakjai: Katika, Katus
 
Híres Katák: „Árva” Bethlen Kata költő; Csongrádi Kata színésznő; Janza Kata énekesnő
 
 
Kitty
 
Névnapok: április 30.
 
A Katalin angol becenevéből önállósult. Másik elterjedt írásmódja: Kitti
 
A Katalin hozzánk a németektől került Katharina alakban, oda viszont a görögből, ahol az Aeikatherine azt jelentette: „mindig tiszta”. Csakogy még ez sem a végső alak: a görögökhöz az egyiptomiaktól jutott, ahol eredetileg azt jelentette „korona”.
 
Becézett alakjai: „Kittty”
 
Híres Kittyk: Kohári Kitti teremkerékpáros, Hello Kitty baba
 
 
Nóra
 
Névnapok: február 21., július 9., július 11., július 12.
 
A Nóra név az Eleonóra név rövidüléséből ered. A híres norvég drámaíró Henrik Ibsen drámája tette híressé, s hősnője viseli e szép, és komoly nevet.
 
Van olyan vélemény, amely nem az arab eredetű Eleonórából, hanem a latin Honoriából származtatja: ez azt jelenti „tiszteletre méltó”.
 
Becézett alakjai: Nórcsi, Nóri
 
Híres Nórák: Görbe Nóra (alias Linda) színésznő; Tábori Nóra színésznő; Simóka Nóra öttusázónő
 
 
Sára
 
Névnapok: január 19., július 13., október 9.
 
A Sára bibliai, héber eredetű név, jelentése „hercegnő, uralkodónő”. A bibliai Ábrahám felesége, Izsák anyja.
 
Gyakran keverik össze, illetve azonosítják tévesen a Sarolta névvel.
 
Becézett alakjai: Sári, Saca
 
Híres Sárák: Boldog Salkaházi Sára; Fedák Sári színésznő, operetténekes
 
 
Szilvia
 
Névnapok: november 3., november 13.
 
A latin Silvanus név női megfelelője. Alapja az „erdő” jelentésű latin silva szó.
 
1967-ben 466 kislány kapta a Szilvia nevet.
 
Becézett alakjai: Szilvi, Szili, Sziszkó
 
Híres Szilviák: Szabó Szilvia kajakozónő; Nyári Szilvia színésznő
 
 
Tímea
 
Névnap: január 20., március 11., május 3.
 
A Tímeát Jókai Aranyemberének hősnője tette népszerűvé. Ezt a nevet valószínűleg a görög Eftimea (Euthymia) név megrövidítésével alkotta meg az író; a görög szó elemeinek jelentése „jó + tisztelet”
 
1967-ben több mint félezer kislány kapta Magyarországon a Tímea nevet.
 
Becézett alakjai: Timcsi, Timike, Timi
 
Híres Tímeák: Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó; Tóth Tímea kézilabdázónő
 
 
Vera
 
Névnapok: január 13., január 24., július 9.
 
A Vera név eredetére több magyarázat is van.
 
Az egyik magyarázat szerint a Veronika rövidebb, becéző alakjának önállósult változata, s ahogy a Veronika név is a latin verus melléknévből származik, amelynek jelentése „igaz”, „igazmondó.
 
Egy másik magyarázat a szláv Vera névre vezeti vissza az eredetét, amelynek jelentése „hit”. De vannak olyan elméletek is, amelyek a német Verena alakjából származtatják.
 
Becézett alakjai: Vica, Verus, Törpi
 
Híres Verák: Papp Vera színésznő; Rózsa Vera énekesnő, énektanárnő; T. Sós Vera matematikus
 
 
Attila
 
 
Névnapok: január 7., október 5.
 
Az Attila voltaképpen nem hun név, hanem a nagy király gót „atta” vagyis „Atya” nevének kicsinyítő képzős származéka; vagyis jelentése „atyácska” – s ez a név nemigen illett a félelmetes „Isten ostorá”-hoz. Ma az egyik legkelendőbb férfi nevünk, 1967-ben több mint négyezren kapták. József Attila idejében azonban még olyannyira szokatlan volt, hogy – mint a költőtől tudjuk – Öcsödön nevelőszülei külön nevet – a Pistát – adtak neki helyette.
 
Régi változata az Etele.
 
Becézett alakjai: Attis, Attika, Atti
 
Híres Attilák: Attila, hun uralkodó; Szent Attila spanyol püspök; József Attila költő; Dargay Attila animációsfilm-rendező; Czene Attila olimpiai bajnok úszó; Kaszás Attila színész;
 
 
Balázs
 
Névnapok: február 3.
 
A Balázs latin eredetű férfinevünk: a Blasio családnév Blasius alakjából rövidült, illetve bővült a szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásával. Magának a családnévnek az eredete megfejthetetlen: vannak, akik a görög Bazileus-szal azonosítják, s ez esetben azt jelenti „királyi”. Nálunk a Balassa is előfordul, mint családnév, s ez azonos eredetű a Balázs keresztnévvel.
 
Így hívják Csukás István kis mesehősét (Sün Balázs), de népszerűségéhez biztosan nem kis mértékben járult hozzá József Attila megzenésített szép verse is:
 
„Lehúnyja kék szemét az ég,
lehúnyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét –
aludj el szépen, kis Balázs.
 
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés –
aludj el szépen, kis Balázs.
 
A villamos is aluszik,
s míg szendereg a robogás,
álmában csönget egy picit –
aludj el szépen, kis Balázs.”
 
(József Attila: Altató – részlet)
 
A február 3-án, Balázs napján tartott balázsolás, vagy „Balázs-áldás” szertartása a név eredetével ellentétben nem görögkeleti, hanem római katolikus hagyomány: a pap két gyertyát téve keresztbe a hívő álla alatt, s kéri Szent Balázs oltalmát a betegségek, nevezetesen a torokbajok ellen, amint ezt Babits Mihály szép verséből, a Balázsolásból ismerjük. A versben említett „Sebasta püspöke”, Szent Balázs, a legenda szerint 216-ban szenvedett vértanúhalált, s az egész szertartás azon a történeten alapul, hogy legendás életrajza szerint börtönében egy halszálkától fuldokló fiút meggyógyított:
 
„Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mondulák
lobkaitól, hogy fölnővén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
Segíts, Sebasta püspöke!”
 
(Babits Mihály: Balázsolás – részlet)
 
Becézett alakjai: Balázska, Bazsi
 
Híres Balázsok: Szent Balázs vértanú, 4. század; Horváth Balázs, az Antall-kormány első belügyminisztere; Orbán Balázs báró, szabadságharcos; Mezei Balázs vallásfilozófus; Blaise Pascal matematikus, fizikus, filozófus
 
 
Barnabás
 
Névnapok: június 11.
 
A Barnabás arámi, héber eredetű férfinév.
 
A bibliai Újszövetségben, mint Szent Márk evangélista rokona fordul elő Barnabás apostol, aki eredetileg József volt, Ciprus szigetéről származott, s az apostoloktól kapta a Barnabás nevet. Az Apostolok cselekedeteiről szóló bibliai könyv magyarázata szerint: „József … ki az apostoloktól nevezteték Barnabásnak (mely annyit tészen, ha megmagyarázod, mint vígasztalásnak fia), ki lévita, és nemzetsége szerint cipriai vala, mivelhogy néki mezeje vala, eladá azt, és az árát előhozá, és az apostolok lábánál letevé.”
 
A névmagyarázatot, hogy ti. a Barnabás jelentése a „vigasztalás fia”, a nyelvtudomány nem tudta teljes egészében igazolni, csak addig jutott el, hogy megállapítsa: első eleme a „fiú” jelentésű arameus bar szóból ered.
 
A név hajdani nagy népszerűségét mutatja a régi nyelvben számos becéző formája, amelyekből vezetéknév is lett például Borbás, Barla, Balla, Balló, Baló, Bacsó stb. Ady is említi egyik versében őseként a „gyáva Barla diák”-ot.
 
Becézett alakjai: Barni, Bari, Barna
 
Híres Barnabások: Szent Barnabás keresztény mártír; Horváth Barnabás zeneszerző; Kelemen Barnabás hegedűművész; Steinmetz Barnabás vízilabdázó
 
 
Benedek
 
Névnapok: március 21. (egyben a tavaszi napéjegyenlőség időpontja, a csillagászati tavasz kezdete), április 14., április 16., május 1., július 11.
 
Benedek a meleget hozó triumvirátus utolsó tagja. A Benedek név szintén a görög – római művelődési körbe tartozik, csak nem a görög, hanem a római ághoz. A latin Benedictus jelentése: „áldott”. A latin –us végződés elhagyásával alakult ki a Benedikt, majd ebből a Benedek.
 
Ennek aztán számtalan becéző formája született: Bence, Béni, Benő, amelyek később önálló keresztnévvé is lettek, de vezetéknevek is születtek belőle, hiszen a Bedő, Beke, Bende, Benda, Bene, Benkó, Benkő egyaránt a Benedek keresztnév származékai.
 
Ilosvai Selymes Péter így szól a név eredetéről verses névmagyarázatában:
 
„régi beszéd, beszélj neki, mert Benedek a neve,
Úr áldotta, jó Benedek azért az ő neve;
Meghallgassa minden ember, kinek Bencze neve,
Neved mit tart, úgy élj véle, átkot ne hozz fejedre.”
 
Becézett alakjai: Bencus, Bence, Jerry Lee Lewis, Csakker
 
Híres Benedekek: Nursiai Szent Benedek, a bencés rend alapítója; Virág Benedek, a magyar ódaköltészet első mestere; Uhrin Benedek zenész;
 
 
Dániel
 
Névnapok: január 16., február 16., július 21., július 24., október 10., november 23., december 11.
 
A Dániel héber eredetű név. A héber névben a dán jelentése „bíró”, az el pedig azt jelenti „Isten”, vagyis a Dániel jelentése: „Isten a bírám”.
 
A Bibliai Dániel egyike volt azoknak a zsidó ifjaknak, akiket Jeruzsálem elpusztítása (kr.e. 586) után Nabukadnezár babilóniai király három társával együtt udvarába vitetett, ahol oroszlánverembe vetették, de a fenevadak – jámborságával megszelídülve – életben hagyták. Az oroszlánveremből szabadulva álomfejtéseivel s jövendőmondásaival magas udvari méltóságra jutott. A Biblia szerint ő fejtette meg Nabukadnezár fiának s utódjának lakomáján, a falon megjelent végzetes feliratot: Mene, tekel ufaszin – megszámláltatott, megméretett, könnyűnek találtatott. A Messiásra vonatkoztatott jövendölései alapján a szentek közé iktatták, s a katolikus egyházban július 21-én ünneplik.
 
A bibliai történetet Kazinczy így adta elő a Szent történetekben:
 
 „Nabukodonozor a Judeából kivitt atyák gyermekei közül kiválasztá négyet, kik az ő udvarában és asztalánál tartatván, és a kaldeusok tudományaikban neveltetvén, egykor neki, mint fő tisztviselők, szolgáljanak. Dánel ezen négy ifjak egyike vala. De nagy elméje s ritka tehetségei már akkor is sokakat irigyeivé tettek…
 
Dáriun Médusnak uralkodása alatt kiméne a rendelés, hogy az országban harminc napok leforgása alatt senki máshoz, mint a királyhoz könyörgeni ne merészeljen; ha ki másként cselekednék, elevenen fogna az éh oroszlánok vermébe vettetni. Erre Dáriust a Dániel irigyei vették, tudván, hogy ez a Jehova tiszteletétől magát elvonatni nem fogja, s így őtet veszélyre taszíthatják. Dániel a maga könyörgéseit Istenhez reggel, délben, estve a harminc napok alatt is aszerint gyakorlotta, mint azelőtt, s így a verembe löketett. De Isten megtartá a hozzá hívet, s másnap megnyittatván a verem torka, Dániel minden sérelem nélkül lépe ki az oroszlánok közül. A király elrémüle a csuda látásán, s most ellenséget hányatá a verembe. Az oroszlánok tátott szájjal várák prédájokat, s a gonoszokat mohón felfalák.”
 
Az ószövetségi próféta alakján keresztül állít szép emléket a Dániel név egyik legrangosabb magyar képviselőjének Berzsenyi Dánielnek Tóth Árpád a Berzsenyi című költeményében:
 
Zord énekes, borongva ünnepellek,
Alélt idők felém rémlő kolossza,
Az ős magyar síkságon antik Ossa,
Setét orom, kin szittya bú a felleg!
 
Vulkánszíved nehéz lávája ellep:
Villámaid tüzétől csillagozva
Erőt tanul a halk utód kobozza,
S hallom zihálni sziklatömbü melled!
 
És reszketőn idézem régi, fáradt
Estéid kedvét, míg csöndben borozván
Késztéd lelked szebb korba szállni el,
 
S szolgáid félve és juházva vártak:
A bús magyar szók, sok kevély oroszlán
Magányod vén barlanglán, Dániel!”
 
(Tóth Árpád: Két régi költő I. Berzsenyi)
 
Becéző alakjaiból számos családnév alakult ki: Dankó, Dános, valamint szláv formájú Daniló, Danielik vagy a latinos Danielosz.
 
Becézett alakjai: Danika, Dancsi, Dani, Dancsi
 
Híres Dánielek: Dániel próféta; Berzsenyi Dániel költő; Gryllus Dániel zeneszerző; Gyurta Dániel úszó; Crudy Dániel püspök; Daniel Defoe angol író;
 
 
Gábor
 
Névnapok: február 27., március 24., szeptember 29.
 
Igen népszerű férfinevünk. Héber eredetű, az eredetibb Gábriel formájából magyarázzák, s ennek jelentése: „Isten embere”, Isten bajnoka”. A Bibliában a három főangyal – arkangyal – neve: Mihály, Ráfáel és Gábriel (de emlékezhetünk erre Madách Imre főművéből Az ember tragédiájából is).
 
Az sem véletlen, hogy március 24.-re került Gábor nap: az Egyház tanítása szerint ugyanis ez a nap az „angyali üdvözlet”, latin szóval „Annuntiatio” napja, amikor éppen Gábriel vitte meg a hírt Máriának, hogy születendő gyermeke lesz a világ megváltója. E napot a XVI. századi Érdy-kódex „Asszonyunk Szűz Mária szeplételen foganatja” kifejezéssel illette, a Debreceni-kódex pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának nevezte. S valóban országszerte általános a szokás, hogy a gyümölcsfákat ezen a napon oltják, szemzik, hiszen Mária is e napon foganta méhe gyümölcséül a Messiást.
 
Becézett alakjai: Gabi, Gabcsi, Gábor, Kisszabó, Guszti
 
Híres Gáborok: Agárdi Gábor színész; Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem; Dayka Gábor költő; Devecseri Gábor költő, író, műfordító; Keveházy Gábor Kossuth-díjas balettművész; Koltay Gábor filmrendező; Presser Gábor zeneszerző
 
Gusztáv
 
Névnapok: január 16., április 14., augusztus 1., augusztus 2. augusztus 8.
 
Skandináv, közelebbről svéd eredetű név, jelentése „gótok támasza”. Különösen a harmincéves háborúban harcolt s elesett nagy svéd uralkodó, II. Gusztáv Adolf (1594 – 1632) tette népszerűvé, főként a protestánsok körében, de Kazinczy is egyik fiát Gusztáv – Adolfnak kereszteltette.
 
Becézett alakjai: Guszti
 
Híres Gusztávok: Bárczi Gusztáv gyógypedagógus; Gusztáv magyar rajzfilmfigura; II. Gusztáv – Adolf svéd király; Gustave Eiffel francia mérnök; Gustav Klimt osztrák festőművész
 
 
József
 
Névnapok: március 17., március 19., április 7., április 16., május 1., augusztus25., augusztus 27., szeptember 18.
 
A meleget hozó triumvirátus második tagja.
 
A név eredetének több magyarázata is ismert. Egyes vélemények szerint a héber Jóséph név összetett szó: első tagja az „Isten” jelentésű Jahve (Jehova) származéka, a második elemének jelentése bizonytalan, valószínűleg azt jelenti: „gyarapítson”. A másik magyarázat szerint a „kő” jelentésű héber Jáspis származéka a név, s a főpapok palástján és mellén viselt drágakőből vette eredetét.
 
A Józsefek legismertebb névnapja a tavaszi napéjegyenlőség idejére esik, amikor megfordul az idő, s így természetesen a József napnak idő- és termésjósló szerepe is van. József napkor érkeznek meg a fecskék és a gólyák, s azt tartják, ha piszkos a tolluk, bő termés, ha pedig fehér, szűk esztendő lesz. Ha véletlenül megdördül ilyenkor az ég, tanácsos az udvarról egy marék földet a kerítésen át a kertbe dobni, hogy sok kapor legyen. Ha meg szivárvány tűnne föl az égen, benne a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros, pedig jó bortermést ígér.
 
Becézett alakjai: Józsi, Józsika, Josti, Jozsó
 
Híres Józsefek: József, Jézus atyja, názáreti ácsmester; Antall József miniszterelnök; Gregor József operaénekes; Öveges József fizikus, piarista rendi szerzetes; Giuseppe Verdi olasz zeneszerző; Ferenc József osztrák császár, magyar király
 
 
Márton
 
Névnapok: november 11., november 12.
 
A név latin eredetű: a hadisten Mars nevéből ered, és azt jelenti: „Mars istenhez hasonló”, vagyis „merész, bátor”.
 
A hagyomány szerint Szent Márton, a későbbi tours-i püspök a mai Magyarország területén, a római Pannóniának Savaria nevű városában – a mai Szombathely elődjében – született kr. u. 316-ban. A pozsonyi egykori koronázó templomban található ólomszobron Donner Raphael úgy ábrázolja, amint magyar ruhában, katonaköpenyét kardjával kettévágja, hogy megossza a lova lábánál heverő koldussal. E kegyes cselekedet már nem magyar földön, hanem a galliai Amiens-ben történt, ahol Szent Márton tours-i püspök, majd később Franciaország védőszentje lett.
 
Egyes legendák azonban tudni vélik, hogy a pannóniai származású szent életű püspök nem Savariában, hanem a pannonhalmi apátság helyén született, amely korábban valóban a Szent Márton (Győrszentmárton) nevet viselte mindaddig, amíg Kazinczy Pannonhalmára át nem keresztelte. Egyes francia legendákban pedig – pannóniai származása folytán – mint magyar királyfi szerepel.
 
A Mártonok november 11-én ülik ünnepüket, a Márton-napi lúd megölésével és elfogyasztásával. Ez régente igen nagy esemény volt, majdhogynem olyan, mint a disznóölés. Egy Csokonainak tulajdonított tréfás vers is megörökíti e szokást és a lakomát a ludak szemszögéből:
 
„Már liba koromba hallottam e napnak
Hírét, hogy innepe volna Mártony papnak.
Rég tudom, hogy ilykor a torkos babona
Eleitől fogva nyársra ludat vona,
Mert apám, anyám is mikor megölettek,
E nyalánk szokásnak áldozati lettek. …
 
A máját pirítva add fel kevés lével,
Feleresztvén egy kis édes tejfelkével.
Fahajat, szekfűvet, rozmarint vess bele,
Hadd legyen a papnak egy kedves étele.
Aprólékja, zúza kásával jó lészen,
Maga pecsenyének hadd süljön egészen …”
 
A hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy eszem-iszomokat rendeztek. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt: a harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől. A lúd római „beceneve a keresztény naptárban az „avis Martis”, vagyis „Mars isten madara”, vagy népi szófejtéssel „avis Martini” „Márton madara” lett, s így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. De a reformációnak sem kellett fölhagynia a lúdevés dicséretes hagyományával, hiszen a protestánsok Luther Márton neve napjára ürítgették ilyenkor a poharaikat.
 
Ez a nap fontos időjósló nap is volt régen: a Márton-napra levágott lúd mellcsontja megmondta, hogy milyen idő várható; ha barna volt, esős, ha fehér, havas telet vártak. Ha leesett az első hó Márton napjára, akkor a mondás szerint Márton fehér lovon érkezett.
 
Becézett alakjai: Marcika, Mártonka, Marcus, Marci
 
Híres Mártonok: Vidróczki Márton betyár; Luther Márton német reformátor; Martin Luther King amerikai államférfi; I. Márton pápa
 
 
Mihály
 
Névnapok: május 8., június 19., szeptember 29.
 
E név bibliai eredetű, s szó szerint azt jelenti: „az Istenhez hasonló”. A három arkangyal közül az egyik is ezt a nevet viseli. Ezt támasztja alá a XVI. századi versszerző Ilosvai Selymes Péter verses névmagyarázata is:
 
Kicsoda olya, mint Isten? Mihályok, nevetek,
Szép nevetek az Istentől jó neven vegyétek.
A szent, erős Isten légyen a ti nevezettek,
Ilyenképpen vajjon s kicsoda árthat tünéktek?”
 
A szeptember végi Szent Mihály-nap fontos „jeles nap” volt a régi népéletben: a tavaszi Szent György-napkor a szabadba kihajtott jószágot ilyenkor terelték haza: ez volt a pásztorolás befejeztének, a juhok átvételének, a pásztorbér fizetésének s a pásztorfogadásnak a napja. A hegyi pásztorok e napon tartották a medveünnephez hasonló farkasünnepüket.
 
Az időjárásban is jeles nap ez: a népi kalendárium az őszi évnegyed kezdőnapjának tekinti, s erre az időszakra esik a „Vénasszonyok –vagy régebben Szent Mihály nyara” néven ismert bágyadt fényű, kellemes, langyos őszelő.
 
Becézett alakjai: Misike, Miska, Mika, Misi
 
Híres Mihályok: Mihály arkangyal; Babits Mihály költő; Fazekas Mihály költő; gróf Károlyi Mihály politikus államfő; Kertész Mihály Oscar-díjas filmrendező (Casablanca); Csokonai Vitéz Mihály költő; Munkácsy Mihály festő; Vörösmarty Mihály költő;
 
 
Pál
 
Névnapok: január 15., január 18., január 25., február 10., február 22., április 1., április 28., június 26., június 29., június 30., október 19.
 
Latin eredetű név. Latin megfelelője a Paulus, amelynek jelentése „kicsi, alacsony termetű”. Ebből lett aztán az –us végződéselhagyásával Paul, illetőleg Pál. De megmaradt nyelvünkben a Paulus is, s Pálos alakban vezetéknévvé lett, s a Palkó, Pósa és a Palló családnév is a Pál becéző változatainak származéka.
 
Ilosvai Selymes Péter az alábbiak szerint magyarázza a név eredetét:
 
„Oly sokképpen magyarázzák neveteket Pálok,
Mert deákul, bötü szerént, tü kisdedek vagytok,
Görög nyelvnek szólásából tü csendeszek vagytok,
Zsidó nyelvnek hívásából választottak vagytok.”
 
A név leghíresebb képviselője a bibliai Pál apostol, aki kezdetben az új vallás, a kereszténység makacs ellenfele volt, míg a damaszkuszi úton meg nem jelent neki a feltámadott Krisztus, s ő Saulusból Paulussá nem lett a példabeszéd szerint. Innen ered a „pálfordulás” kifejezés, amit akkor használnak, ha valaki (valami) hirtelen nagyon megváltozik, többnyire az eddiginek homlokegyenest az ellenkezőjére. Az egyház latinul „conversio sancti Pauli”, Szent Pál megtérése (megfordulása) napjának nevezi január 25-ét, a Pálok igazi névnapját.
 
A népi szómagyarázat azonban itt is működött: január végén nem csak a Saulus vált – fordult – Paulussá, hanem az időjárás is megfordul: ha a medve fényes, jó időt talál, s meglátja az árnyékát a havon, visszamegy a barlangjába, mert még hosszú lesz a tél. Ha viszont borongós az idő, már nem megy vissza, mert megfordul az időjárás, és hamarosan megenyhül. A fordulással, a pálfordulás népi értelmezésével függ össze az is, hogy a hagymadugványozó tarisznyát fordítva kell visszaakasztani a szegre a kamrába, hogy jó legyen a hagymatermés.
 
Becézett alakjai: Palika, Pali, Merev
 
Híres Pálok: Pál apostol; Békés Pál író; Heim Pál gyermekgyógyász; Mácsai Pál színész; Szinyei Merse Pál festőművész; Teleki Pál miniszterelnök; Paul Cézanne francia festő; Paul Gauguin francia festő;
 
 
Péter
 
Névnapok: február 23., április 29., június 2., június 16., június 29., december 4.
 
Eredetileg az arameus-héber nyelv volt a forrása, s ebből „görögösítették”, de nem népetimológiával, hanem az arameus-héber szó pontos tükörfordításával.
 
A Bibliában Péter apostol Jézus egyik legelső tanítványa, sőt a tizenkét apostol felsorolásában általában a legelső helyen szerepel. A Bibliában azonban Péter eredeti neve Simon Jónás volt, s azért kapta eredeti neve helyett a „szikla” jelentésű Kéfást, Simon Kéfást, mivel Krisztus az ő sziklaszilárd hitére akarta építeni az egyházát. A Vizsolyi Biblia szerint:
 
„És monda nékiek [ti.Jézus]: ti pedig kinek mondotok engemet? – Felelvén pedig Simon Péter, mondta: Te vagy ama Krisztus, az élő Istennek fia. – Akkor felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónásnak fia. Mert a tes és a vér ezeket nem jelentette néked, hanem az én mennyei Atyám. – De én is mondom néked: Te Péter vagy, és ezen a kőszálon építem fel az én Anyaszentegyházamat, és a pokolnak kapui nem vehetnek azon diadalmat.”
 
Van azonban olyan vélemény is, amely szerint nem nevezhette Jézus Simon Jónást Péternek, azaz Petrosznak, mivel a Bibliát csak később fordították le arameus-héberről görögre. Eszerint Simon Jónás későbbi nevében a Cephas az arameus kepha szóval függ össze, s azt jelentett: „orvos, gyógyító”, „jövendőmondó”.
 
A Péter névnek van két érdekes magyar vonatkozása. Katona József drámájában, a Bánk bánban a lázadó nemes úr, a „békételenek” vezére Petúr. Ez a Petúr voltaképp egy téves olvasásnak köszönheti létét: a népnyelvi Pétört a régi helyesírásban Peturnak írták (de Pétörnek ejtették); Katona azonban Petúrnak olvasta, s így is vonult be tragédiája révén nemzeti névanyagunkba.
 
A másik érdekesség a Péter becéző Pető alakjához kötődik. Ez ma már főleg vezetéknévként él, bár keresztnévként is adható. A pápai diák Petrovics Sándor ebből alkotta meg nevét, mikor „tükörfordítással” magyar hangzású nevét, a Petőfit megalkotta.
 
Becézett alakjai: Petus, Petike, Peti
 
Híres Péterek: Balázs Péter, színész; Besenyei Péter műrepülő versenyző; Biros Péter vízilabdázó; Esterházy Péter író; Haumann Péter Kossuth-díjas színész; Lékó Péter sakkozó; Novák Péter énekes, színész, koreográfus
 
Sándor
 
Névnapok: január 15., február 26., március 18., április 23., május 3., október 11.
 
A Sándor a meleget hozó triumvirátusunk első tagja. Ahogy a népi mondóka is tartja: „Sándor, József, Benedek, zsákkal hozzák a meleget.”
 
A Sándor több híres ókori makedón uralkodó nevét őrzi, akik között a leghíresebb a világhódító hadvezér Nagy Sándor, eredeti görög nevén Alexandrosz, a kr. e. IV. században. Nevének állít emléket a híres egyiptomi kikötőváros, Alexandria, amelyet ő alapított 330 körül.
 
Maga az Alexandrosz név legvalósíznűbben görög eredetű, s azt jelenti „embereket oltalmazó”, vagy ”emberek ellenoltalmazó. Van olyan nézet is, amely a török nyelvből eredezteti, s ebben az esetben azt jelenti „akarat”. Az Alexandroszból az olasz nyelvben lett a Sandro becéző alak, s ez került át – némi hangtani módosulással – a magyar nyelvbe.
 
Becézett alakjai: Sanci, Sanyika, Sanyi, Alex
 
Híres Sándorok: Hevesi Sándor színházigazgató; Kányádi Sándor költő; Kisfaludy Sándor költő; Márai Sándor író; Petőfi Sándor költő; Tímár Sándor néptánc-koreográfus; Weöres Sándor költő
 
 
Zoltán
 
Névnapok: március 8., március 13., június 23., november 20.
 
Zoltán név régi méltóságnév, az ótörök sultan, soltan szóból származik, s azt jelenti „fejedelem”. A végső soron arab eredetű szultán szóval a török császárok csak 1473-tól cserélték fel, addig használt emír nevüket. Hasonló eredetű a Solt és  Zsolt nevünk is.
 
Becézett alakjai: Zozi, Zolti, Zolika, Zoli
 
Híres Zoltánok: Kallós Zoltán Kossut-díjas néprajzkutató; Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester; Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus; Latinovits Zoltán színész; Zelk Zoltán költő
(Forrás:  Szilágyi Ferenc: Sokféle neveknek magyarázatja – Névnapi szófejtő az év (majd) minden napjára; RTV – Minerva, Budapest, 1987.)
 

 
 

Bihari János Táncegyüttes | Budapest, 1072. Akácfa utca 32. | Tel,Fax: 06/1/322-2893

Linkajánló Írjon nekünk! Impresszum Laptető Vissza Nyitólap